2008. március 23. 14:07

 Rudolf G. Binding: Szerelem

Sötét csapásán némán áll a dámvad,

néma oroszlán áll a szirt alatt,

elhallgatott dala a csalogánynak,

pályájukon a csillagok megállnak,

és nem támaszt új hajnalt már a nap.

Ilyen éj nyelhetett magába minket,

ilyen a nap s ilyen megint az éj,

ilyen halál, mely ránk sötéten intett,

két életet perzselt föl egy tekintet,

s tett némává egy ilyen szenvedély.

A világtól megválunk könnyedén.

Néma oroszlán áll a szirt alatt,

és csillag, hold - csak sáppadt, messzi fény,

és minden meghal, mert a Te s az Én,

szivem, szived egymásba omlanak.